Magyar
English
Deutsch
Antunovits József ♦ 1822-1891
Almási Antunovits József 1822. szeptember l8-án született Bácsalmáson. Édesapja Antunovits József Szabadka szabad királyi város főbírája, édesanyja bajsai Vojnich Rozália, testvére Antunovits Mátyás szabadkai királyi közjegyző volt. Antunovits József jogi tanulmányokat I84O és 1844 között a Pesti Tudományegyetemen folytatott. Miután az l840-es években Budapestre költözött, itt elsősorban írói, újságírói tevékenységet folytatott. Baráti köréhez tartozott báró Eötvös József és Lanka Gusztáv is. írásai a Fővárosi Lapokban, a Képes Hetilapban, a Magyarország és a Nagyvilágban, a Figyelőben és a Külügyi Szemlében jelentek meg. írásaiban a szabadkai bunvcvácokról, valamint a zombori és az új vidéki nemzetiségi szokásokról sokszor emlékezett meg. Az 1848/I 849-cs szabadságharcban a szabadkai önkéntesek egyik parancsnoka volt. A szabadságharc leverése után besorozták az osztrák császári hadseregbe. I856. május 5-én Szabadkán házasságot kötött Lagardc Flórával. Házasságukból az egyéves korában elhunyt Aladár nevű gyermekük született. Királyi közjegyzőnek 1875-ben az igazságügyi miniszter Bácsalmásra nevezte ki. Bácsalmási közjegyzői irodáját 1875- augusztus I 5-én nyitotta meg. A közjegyzőt I 88 5-ben Apatinba helyezték. Apatini közjegyzői irodáját I885. április 27-én nyitotta meg. l890-ben székhelyet cserélt Szebcrényi István hódsági közjegyzővel. Élete utolsó évében hirtelen szellemi hanyatlás lett úrrá a szervezetén. Rokonsága a budai irgalmas nővérek intézetébe adta be ápolásra. A Szegedi Királyi Törvényszék 1891 • március I0-i ítélete Antunovits József hódsági királyi közjegyző állását végleges szolgálatképtelenség miatt megszűntnek mondotta ki. Az akkor már özvegy közjegyző óvadékát a hitelezők között osztották fel. Antunovits József 1891. április 7-én Budapesten hunyt el. A budai vízivárosi temetőben temették el, s miután a temetőt 1930 körül felszámolták, nyughelye ma jeltelen.
