Dr. Tihanyi (Willmann) Mátyás ♦ 1883

Dr. Tihanyi (Willmann) Mátyás ♦ 1883


Waldhausem dr. Tihanyi (Willmann) Mátyás 1883. december I5-én született Hódságon. Édesapja Willmann Mátyás földbirtokos, édesanyja Bernhausen-Raichle Mária volt A középiskolát Újvidéken végezte. Jogi tanulmányú kát 1903 és 1907 között Kolozsváron a Ferenc József tudo-mányegyetemen folytatott. A jogi doktori oklevelet I908-ban szerezte meg. Az ügyvédi vizsgát 191 I-ben Budapesten tette le.
A Szabadkai Ügyvédi Kamara 1911-ben hódsági székhellyel jegyezte be tagjai sorába. 1912-ben Bács-Bodrog vármegye tiszteletbeli főügyészének választották. 1914-ben az igazságügyi miniszter a Zombori Királyi Ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottnak nevezte ki. Az első világháború kitörésekor az 5- császári és királyi lovas tüzérosztályhoz vonult be. 1918-ban századosi rangban szerelt le. 191 8-ban a hódsági nemzeti gárda parancsnoka volt. Emellett megalapította a Hódsági Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Az 1917- január 7-én Thurszky Margittal kötött házasságából három gyermek született: Mátyás, Margit és Frigyes. A két világháború között lótenyésztéssel is foglalkozott, valamint a birtokain gazdálkodott is. Birtokait később részben kisajátították, részben eladta. A lótenyésztésről tanulmányai, cikkei jelentek meg. A Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egyesület lótenyésztési osztálya társelnökének is megválasztották. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség hódsági szervezetének elnöki tisztét látta el. 1941-ben az illetékes járási katonai parancsnokság közigazgatási osztálya ideiglenes megbízással közjegyzőnek nevezte ki. Közjegyzői irodáját dr. Stefan Anojcic jugoszláv királyi közjegyzőtől vette át. Kinevezését az igazságügyi miniszter magyar királyi közjegyzői minőségben megerősítette. Német és szerb nyelvi jogosítvánnyal rendelkezett. A kormányzó 1942-ben a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetésben részesítette. Hódsági közjegyzői szolgálatát az impériumváltásig látta el. 1944 októberében Magyarországra menekült. 1946-ban a miniszter Szekszárdra helyezte közjegyzőnek. 1950-ben állami szolgálatba már nem vették át.További sorsa ismeret- len. Sírja a szekszárdi temetőben ma is megtalálható.

Galéria