Dr. Zákó István ♦ 1861-1918

Dr. Zákó István ♦ 1861-1918


Bajsai dr. Zákó István I 861-ben született Baján. Édesapja bajsai Zákó Péter, Bács-Bodrog vármegye másod alispánja, édesanyja Gvendics Ilona volt. l880-ban a zombori főgimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányokat I88I és 1885 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Az ügyvédi vizsgát szintén Budapesten tette le, 1887 körül. Az 1884-ben Zom-borban Mihajlovits Melániával kötött házasságából két gyermek született: Milán és Olga. 1894-ben a Szabadkai Ügyvédi Kamara folytatólag Zombor székhellyel vette fel tagjai sorába. Szakmai munkája mellett a közéletnek is meghatározó alakja volt. Helyi tekintélyes polgárként a Zombori Első Önsegélyező Szövetkezet igazgatósági póttagja lett. A Zombori Kereskedelmi és Iparbank közgyűlés igazgatósági alelnökének választotta. Az Óbccse-Újvidék-Titel vasúti szárnyvonal kiépítésre a keres-kedclemügyi miniszter gróf Leiningcn Ármin, Zákó István, Gfercr Miklós és Grosszmann Vilmos részére adott engedélvt. A helyi érdekű vasútvonal építésére alakult részvénytársaság igazgatósági tagjává is megválasztották. A társaság miután más hasonló célú részvénytársasággal is egyesült, nevét Bács-Bodrog Vármegyei Egyesült Helyi Érdekű Vasutak Részvénvtársaságra változtatta. A szárnyvonal azonban az impériumváltásig nem készült el. Szabad idejében a Duna menti nádasokban kedvenc szenvedésének, a vadászatnak hódolt. Részt vett a bácskai  notabili tások kedvenc szórakozásain, az agár-, ügető-és gátversenveken is. Miután testvérét, Zákó Milán országgvűlési képviselőt 1901-ben kinevezték főispánnak, és így a titeli választókerület megüresedett, úgy indult az időközi választáson, hogy a nemzetiségek szerb származását figyelembe véve nem állítottak vele szembe saját jelöltet. Ugyanebben az évben az általános országgyűlési választáson is indult. Ekkor nagy fölénnyel nyert Miloszavljevics Milán ellenjelölttel szemben. Országgyűlési képviselőként a mezőgazdaságból élő választói érdekeit képviselte. Királyi közjegvzőnek az igazságügyi miniszter 1902-ben Zentára nevezte ki, amikor is lemondott országgyűlési mandátumáról.65 Zentán is tevékeny része volt a helyi közélet alakításában. Az 1903. És 1906. évi mezőgazdasági kiállítás szervezőbizottságának elnöke volt.66 1905-ben a Szabadelvű Párt zentai szervezetének elnökévé választották. 1907-től a Zentai Takarékpénztár igazgatósági tagjai közé tartozott. Az igazságügyi miniszter 1910-ben Pancsovára helyezte közjegyzőnek. „A politikáról azonban itt Pancsován nem akart tudni semmit. Ahányszor vezető helvre szerettek volna állítani, egy csendes mosollyal elhárította magától a megtiszteltetést. Teljesen visszavonult a közszerepléstől. Pályáját korai halála törte derékba. Dr. Zákó István 1918. május I4-én életének 57- évében Pancsován hunyt el Zomborban a pravoszláv temetőben temették el, ahol sírja ma is megtalálható.