A fehértemplomi közjegyzői hivatal

KÖZJEGYZŐI HIVATAL

Fehértemplom közjegyzői székhelyet az I 874- december I7-én kiadott 4164. IME számú rendelet alapján létesítették. Az igazságügyi miniszter a 3 8.692/1902. IM számú rendeletével Kefevárán (korábban Temeskubin) új közjegyzői székhelyet létesített, amely a fehértemplomi közjegyzői székhelyet is érintette. Fehér-templom közjegyzői székhely 1875 és 1919 között a Temesvári Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott. Illetékessége a kezdetekben a Fehértemplomi, a Károlylalvaí és a Kevevári Járásbíróság területére terjedt ki, majd 1902-től, miután Kcvevárán új székhely létesült, csak a Fehértemplomi és a Károlyfalvai Járásbíróság területére.
 A székhely illetékességi területén élő lakosság száma l880-ban 36 505, 1910-ben 44 841 lő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint I8SO-ban 5 94 magyar, 10 17 5 horvát, szerb, szlovén, 4602 román, 73 85 német és 13 479 lő egyéb nemzetiségű ember 1910-ben a magyarok száma IS6I, a horvát, szerb, szlovénoké 13 143, a románoké 6689, a németeké 6485, az egyéb nemzetiségűeké I6 663 fő volt. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Fehértemplom székhelyen 1910-ben a közjegyzői okiratok száma 97, a végintézkedéseké 39, a tanúsítványoké 3 5 6, a letéteké 5, a hagyatékoké 539, a bírói megbízásoké 3, a fordításoké 7, a magánbeadványoké 56 volt. 1915-ben 27 névaláírás-hitelesítés, 507 hagyaték, 67 másolathitelesítés, 1 óvás, 1 bírói megbízás, 2 letét, 21 fordítás, 79 magánbeadvány keletkezett. A személyi adatokat tekintve Fehértemplom székhelyre 1875-ben Niamessny Mihályt nevezték ki, de ő állását nem foglalta el, így 1876-ben Rakics Jánost nevezték ki. Rakics János 1880-ban székhelyet cserélt Niamessny Mihály karánsebesi közjegyzővel. Niamessny Mihály 1901-ben bekövetkezett haláig töltötte be fehértemplomi állását. Helyére dr. Bottlik Dezsőt nevezték ki, aki az impériumváltásig látta el közjegyzői szolgálatát.