A NAGYSZENTMIKLÓSI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

KÖZJEGYZŐI HIVATAL


Nagyszentmiklós közjegyzői székhelyet az 1874. december 17-én kiadott 4164. IME számú rendelet alapján létesítették. Illetékességét a 3 625/1897- IM számú I/A rendelettel módosították, amellyel a törökkanizsai közjegyzői székhelyet is létrehozták. Nagyszentmiklós közjegyzői székhely 1875 és 1919 között a Temesvári Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott. Illetékessége 1897. március 31-ig a Nagyszentmiklósi és a Törökkanizsai Járásbíróság területére, 1897- április 1-jétől csak a Nagyszentmiklósi Járásbíróság területére terjedt ki. A székhely illetékességi területén élő lakosság száma 1880-ban 53 477, 1910-ben 55 278 fő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint 1880-ban 6032 magyar, 13 649 román, 19 190 német és 14 606 fő egyéb nemzetiségű ember élt. 1910-ben a magyarok száma 7280, a románoké 15 877, a németeké 19 120, az egyéb nemzetiségűeké 13 001 fő volt. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Nagvszentmiklós székhelyen 1910-ben a  közjegyzői okiratok száma 140, a végintézkedéseké 18, a tanúsítványoké 542, a letéteké 1, a hagyatékoké 282, a bírói megbízásoké 8, a fordításoké 41 a magánbeadványoké 142 volt. 1915-ben 39 névaláírás-hitelesítés, 358 hagyaték, 104 másolathitelesítés 35 óvás, 2 letét, 23 fordítás, 94 magánbeadvány keletkezett. A személyi adatokat tekintve Nagyszentmiklós székhelyre 1875-ben dr. Kormos Bélát nevezték ki, akit 1882-ben Versecre helyeztek. Helyére 1883-bán Simonsich Géza billédi közjegyző került. Simonsich Géza 1917-ben bekövetkezett halála után dr. Haller Károly kapott kinevezést, ő az első világháborút követő impériumváltásig látta el Nagyszentmiklóson a magyar királyi közjegyzői szolgálatot.