Dr. KERN Lajos ♦ 1862-1914.

közjegyző

Dr. KERN Lajos ♦ 1862-1914.

Dr. Kern Lajos 1862-ben született. Jogi tanulmányokat 1882 es 1887 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Az ügyvédi vizsgát I887 körül Budapesten tette le. Pályája kezdetén ügyvédként tevékenvkedett, 1895-ben Kula székhellyel a Szabadkai Ügyvédi Kamara tagjai közé tartozott. Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottságának is tagja volt, és vármegyei képviselőként kormánypárti politikát képviselt. Több országgyűlési képviselő-választásnál kortesként tevékenykedett. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1895-ben az újonnan létesített topolyai közjegyzői székhelyre nevezte ki. Közjegyzői irodáját 1895. április 24-én nyitotta meg. A magyar mellett német nyelven is készített közjegyzői okiratokat. Irodájában közjegyzőhelyettesként Somogyi János teljesített szolgálatot. Egyéves önkéntest katonai szolgálatát a szabadkai 6. számú honvéd gyalogezredben teljesítette. A Günther Irmával kötött házasságából hat gyermek született: Aurél, Lajos, Dezső, Irma, Ilona és Rózsi. Topolyáról 1902-ben az igazságügyi miniszter Szegedre helyezte." Szegedi közjegyzői irodáját a Széchenyi tér 7. szám alatt nyitotta meg. Szakmai munkája mellett Szeged közéletében is aktívan részt vett. Elnöke volt a helvi dalárdának." 1907/1908-ban igazgatósági tagja volt az evangélikus egyházi háttérrel rendelkező, szabadkai székhelyű Alföldi Bank Részvénytársaságnak. 1907-től igazgatósági tagja volt a Délmagyarországi Közgazdasági Banknak és a Szeged-Alföldi Takarékpénztár Részvénytársaságnak. A Szatymazi Artézi Fürdő Részvénytársaságnak 1907 és I911 között volt az igazgatósági tagja. Közéleti tevékenységének legnagyobb érdeme és eredménye a Délvidéki Magvar Közművelődési Egyesület alapítása volt. Az egyesület előkészítő bizottságának tagjává 1903-ban választották. A szervezési munkák mellett adományával is nagyban elősegítette az egyesület megalakulását. Tevékenységének is köszönhetően az egyesületnek már a megalakuláskor I700 rendes és 600 pártoló tagja volt. Az alakuló közgyűlést 1900. december 8-án tartották Szegeden. Az egyesület alclnökénck Herczeg Ferenc író és Kállay Albert főispán mellett dr. Kern Lajos közjegyzőt is megválasztották. Az egyesület nevében többször is eljárt, közreműködött a makói tagszervezet megalakításában, és memorandumot adott át a vallás- és közoktatási miniszternek, hogv a harmadik magyar egyetem Szegeden létesüljön. 1907-ben azonban belső ellentétek miatt az egyesület válságba jutott. Rónay Jenő lemondott az elnöki tisztségről. S bár az elnökség elleni vádak nem voltak megalapozottak, az elnök a dr. Kern Lajos alelnök által kezdeményezett bizalmi szavazás után sem vonta vissza lemondását. Ekkor Justh Gyulát kérték ícl az elnöki tisztségre, de ő a felkérést nem fogadta el. A következő évben a fényes közéleti pályát egy súlyos esemény törte derékba. A Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara közleményt tett közzé, miszerint dr. Kern Lajos szegedi közjegyzőt állásából felfüggesztették.  A vádhatóság összesen 1642 rendbeli csalás, közokirat-hamisítás és sikkasztás bűncselekményével vádolta. A Szegedi Királyi Törvényszék a bűnösségét megállapítva négyévi börtönbüntetésre, ötévi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére ítélte. Dr. Kern Lajos büntetőügye a szegedi közjegyzők presztízsét hátrányosan érintette, amint azt a korabeli kamarai iratokban is olvashatjuk: „Kern Lajos fenyítő ügye országszerte feltűnést és közfelháborodást szült, és méltán, nem csoda hát, ha a közjegyzői intézmény hiteles és jó hírneve, különösen Szegeden megrendült, és eme város lakosságának nagy része földműves népből állván, főleg az utóbbi időben megcsökkent a közjegyzői iroda iránti bizalom.  A károsultak a polgári jogi igényeiket külön perben érvényesítették, amelynek kapcsán a közjegyző teljes vagyona árverezésre került. A börtönből 1913-ban jó magaviseleté miatt egyévi kedvezménnyel szabadult. Dr. Kern Lajos 1914. november 26-án hunyt el. A szegedi evangélikus temetőben temették el, ahol sírját 2009-ben számolták fel.

Galéria