Dr. Krenner Zoltán ♦ 1879-1950

Dr. Krenner Zoltán ♦ 1879-1950


Dr. Krenner Zoltán 1879. november 26-án született Ruttkán. Jogi tanulmányokat 1900 és I904 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Jogi doktorrá 1904 júniusában avatták. Az ügyvédi vizsgát 1907. december 8-án tette le. Egyéves önkéntest katonai szolgálatát a 17. császári és királyi lovas tüzérezrednél teljesítette. Szakmai pályafutását ügyvédként kezdte, az Aradi Ügyvédi Kamara I908. január I 5-én Arad székhellyel jegyezte be tagjai sorába.41 Családot nem alapított, egyedül élte le az életét. 1910-ben Arad szabad királyi város törvényhatósági bizottsági tagjának választották, és Arad város tiszteletbeli főügyészének is megválasztották. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1914-ben Lippára nevezte ki. Közjegyzői irodáját 1914. február 1-jén nyitotta meg. Német és román nyelvi jogosítvánnyal is rendelkezett. Közjegyzői kinevezését gróf Tisza Istvánnak köszönhette, aki a világháború alatt is igénybe vette szolgálatait. 1914-ben Ferenc Szalvátor főherceg a Vöröskereszt Egylet megbízottjának nevezte ki. E minőségében 1916-ban József főherceg kérésére, gróf Tisza István miniszterelnök megbízásából azzal a felhatalmazással utazott az olasz frontra, hogy segítsen a sebesült román katonák helyzetén. A háború alatt szerzett érdemeiért a Vöröskereszt Díszjelvénye hadiékítménnyel kitüntetésben részesítették. Közjegyzői szolgálatát 1921. június 27-ig látta el. Ekkor a román király rendelete alapján felmentették állásából, azonban tartós helyettesként 1922. december 31-ig dolgozott a lippai közjegyzői irodában. 1923. január 1-jétől ismét Aradon volt bejegyzett ügyvéd. Itt bekapcsolódott a román politikai életbe, a Magyar Párt reformcsoportjának tagjaként az erdélyi magyar kisebbség érdekeit képviselte. 1926-ban Magyarországra repatriált. Előbb a szintén Magyarországra repatriált dr. Pálmai Lajos budapesti közjegyző irodájában volt közjegyző-helyettes, később dr. Lénárt Dezső, majd dr. Barcs Béla fő városi közjegyzők irodájának volt a helyettese. Királyi közjegyzőnek 1936-ban menekült közjegyzőként Kiskunfélegyházára nevezték ki. Itt a Kiskunfélegyházi Közlöny című napilap felelős szerkesztője volt. Kiskunfélegyházáról 1941-ben Budapest VIII., kerületébe helyezték közjegyzőnek.32 Tanulmányai, tudományos közleményei nemcsak a szaklapokban, hanem más folyóiratokban is megjelentek. 1944-ben bekapcsolódott a németek elleni ellenállásba. Részt vett a Tartsay Vilmos-féle német ellenes szervezkedésben. Szintén 1944-ben a Magyar Kommunista Párt megbízásából dr. Kiss Dezsővel és dr. Hirkó Boldizsárral közösen megalakították a budapesti kamara intézőbizottságát, és ezzel a törvényesen megválasztott kamarai elnököt és elnökséget félreállították. 1945-ben a Budapesti Közjegyzői Kamara igazolóbizottsága igazolta. 1946-ban a kamara utolsó elnökének választották. Közjegyzői szolgálatát az államosításig látta el, de állami szolgálatba már nem vették át. Dr. Krenner Zoltán 1950. március 20-án hunyt el. A budapesti Farkasréti temetőben temették el. Sírja ma már nem található meg.

Galéria