Dr. Petricu Kornél ♦ 1875

Dr. Petricu Kornél ♦ 1875


Dr. Petricu Kornél ' Cornei Petricu) 1873- június 30-án született Resicabányán.
Jogi tanulmányokat 1891 és 1895 között a Budapesti Tudományegyetemen folytatott. Jogi doktorrá 1898. július 2-án avatták. Az ügyvédi vizsgát 1899-ben szintén Budapesten tette le." Pályafutását Németbogsánban ügyvédjelöltként kezdte. 1896-ban az igazságügyi miniszter a Németbogsáni Királyi Járásbíróság aljegyzőjének nevezte ki. 1898-ban a miniszter megerősítette állásában. 1899-ben a miniszter a Németbogsáni Királyi Járásbíróság al járásbírójává nevezte ki. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1906-ban Németbogsánba nevezte ki. Közjegyzői munkája mellett a helyi közéletnek is aktív részese volt. Amikor 1910. november 1 3-án Németbogsán főterén az l848/49-es szabadságharc hőseire emlékeztető honvéd szobrot, Füredi Richárd szobrászművész alkotását avatták, az avatási ünnepségen helyi közjegyzőként ő is részt vett. A szobrot 1923-ban eltávolították, talapzatára Bottlik Tibor helyi szobrász román katona szobra került. 1916-ban Ferenc Szalvátor főherceg, az Osztrák—Magyar Monarchia Vöröskereszt Egyletének elnöke a közjegyzőt, a németbogsáni hókegvlct alelnökeként a Vöröskereszt Díszjelvényének Ezüstérme hadiékítménnycl kitüntetésben részesítette. 1917-ben ő is aláírta a „hazai románok hűségnyilatkozatát”, amelyben hitet tett Magyarország területi sértetlensége mellett. Közjegyzői szolgálata az impériumváltással nem szűnt meg. Miután a román királyra letette az esküt, román királyi közjegyzőként dolgozott tovább Boksánbánván. Az 1930-as évek elején világi alelnöke volt a bogsáni ortodox egyházközségnek. Román közjegyzői szolgálata 1951-ben szűnt meg. További sorsa nem ismert.