TITELI KÖZJEGYZŐI HIVATAL

KÖZJEGYZŐI HIVATAL


Titel közjegyzői székhelyet az 1874. december I7-én kiadott 4164. IME számú rendelettel létesítették. A székhely illetékessége a 32.126/1897- IM I/A számú rendelettel módosult. Miután 1919-bcn az impériumváltással a magyar királyi közjegyzői székhelyek megszűntek, a székhely illetékességét az 5470/1941. IM rendelettel újraszabályozták. Titel közjegyzői székhely 1875 és 1919, majd 1941 és 1944 között a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott. Ugyanakkor a tényleges felügyeleti jogot 1875 és 1919 között a Temesvári Királyi Közjegyzői Kamara gyakorolta, mivel Titel az egykori katonai határőrvidék része volt. Illetékessége 1875-től a Titeli, a Zsablyai és a Perlaszi Járásbíróság területére terjedt ki. 1897-ben a perlaszi közjegyzői székhely megszervezésével a Perlaszi Járásbíróság területe kivált az illetékességből. A székhely illetékességi területén élő lakosság száma 1880-ban 18 618, 1910-ben 28 358, 1941-ben 29 817 fő volt. A székhely illetékességi területén nemzetiségi megoszlás szerint 1880-ban 939 magyar, 14 473 szlovén, horvát, szerb, 2285 német és 919 fő egyéb nemzetiségű ember élt. 1910-ben a magyarok száma 4664, a szlovén, horvát, szerbeké 18 739, a németeké 4667, az egyéb nemzetiségűeké 288 fő volt. 1941-ben a magyar lakosság száma 5250, a szlovén, horvát, szerb 19 523, a német 4480, az egyéb nemzetiségűeké 564 főre változott. Az ügyforgalmi adatokat tekintve Titel székhelyen 1903-ban a közjegyzői okiratok száma 356, a végintézkedéseké 10, a tanúsítványoké 418, a hagyatékoké 268, a bírói megbízásoké 8, a fordításoké 88, a magánbeadványoké 421 volt. 1915-ben 72 névaláírás-hitelesítés, 338 hagyaték, 51 másolathitelesítés, 1 óvás, 11 bírói megbízás, 4 letét, 15 fordítás, 61 magánbeadvány született. 1942-ben 166 közjegyzői okirat, 13 végintézkedés, 836 tanúsítvány, 323 hagyaték, 366 fordítás és 35 magánbeadvány keletkezett. A személyi adatokat tekintve Titel székhelyre 1875-ben Firigyházky Jánost nevezték ki, aki 1877-ben elhunyt. Helyére 1881-ben Gaszner Lajos kapott kinevezést, őt 1897-ben Perlaszra helyezték. 1897-ben dr. Magyary-Kossa Miklóst nevezték ki, aki az első világháborút követő impériumváltásig látta el titeli közjegyzői szolgálatát. 1941-ben az illetékes katonai parancsnokság ideiglenes megbízással dr. Antal Gábort nevezte ki titeli közjegyzőnek, azonban megbízását az igazságügyi miniszter nem erősítette meg. A miniszter 1942-ben dr. Mayer Jenőt nevezte ki, aki közjegyzői állását 1944-ben elcserélte dr. Kukorelly György érsekújvári közjegyzővel. Nem sokkal később dr. Kukorelly György főispán kinevezést kapott, ezért lemondott közjegyzői állásáról. A titeli közjegyzői székhely az impériumváltásig már betöltetlen maradt.