DR. SZILLÉRY (SZILLER) PÉTER

kir. közjegyző Balassagyarmaton, ir. közjegyző Pécsen, kir. közjegyző Budapest III. kerületében


Sziller Péter néven született 1889. November 24-én Nagykikindán, Torontál vármegyében. Apai felmenői a bánsági sváb betelepítés során költöztek Magyarországra a 18. században.
Édesapja, Sziller Károly a katolikus elemi iskola tanítója, élénken részt vett a közéletben, német majd magyar nyelvű hetilapot szerkesztett. Édesanyja, Sztranyavszki Katalin, az állami polgári leányiskola kézimunka tanárnője volt. Elemi és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, és itt kezdte zenei tanulmányait is. 1907-től 1911-ig a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tanult Budapesten, ahol 1912. november 9-én avatták a jogtudományok doktorává. 1913 decemberében a V. Kerületi Királyi Járásbíróság joggyakornoka lett, majd a Budapesti Központi Kerületi Járásbírósághoz helyezték. 1915. február 22-én egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1916. február 29-től az igazságügyi minisztériumban alkalmazták, ahonnan 1919-ben külügyminisztériumi szolgálatba lépett át mint miniszteri titkár.1920 februárjában saját kérésére nyugdíjazták. Katonai szolgálatot nem teljesített, mert gyermekkori vörheny következtében jobb dobhártyája hiányzott. Balassagyarmaton 1916. június 7-én kötött házasságot Aninger Klára tanítónővel, akitől öt gyermeke született: Péter, Jolán, László, Teréz és Margit. 1920. március 1-jén ügyvédi irodát nyitott Balassagyarmaton, ahol hamarosan a Balassagyarmati Takarékpénztár igazgatósági tagjává és a Mezőgazdasági Gépjavító Műhely és Szerszámgyár jogászává választották. Egyik alapítója a Futura Nógrád- és Hont-vármegyei Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetnek. Előadásokat tartott a vármegyeházán és a városházán, a katolikus körben és az evangélikus nőegyletben, cikkei jelentek meg a Nógrádi Hírlapban. Több ízben énekelt nyilvános rendezvényeken és kísért zongorán. Sztranyavszki Géza halála után, 1931. február
12-én az igazságügyi miniszter kinevezte közjegyzőnek Balassagyarmatra. Közéleti tevékenysége elismeréseként 1931 decemberében kormány-főtanácsosi kinevezést kapott. A miniszter 1934. március 2-án – dr. Madarász István halála után – a pécsi közjegyzőségre helyezte át. Családjával együtt a Király utca 1. szám alatti ház első emeletén laktak. Nevét 1934ben „Sziller”-ről „Szilléry”-re magyarosította az akkori lehetőség szerint, amit még édesapja vetett fel korábban. A pártpolitikában nem vett részt.
Életét meghatározta a mély vallásos hit, két gyermeke is az egyházi szolgálatot választotta. A pécsi püspök az Actio Catholica egyházmegyei kulturális szakosztályának vezetőjévé nevezte ki. Megválasztották a pécsi katolikus sajtóbizottság, majd a Pécsi Daloskör és a Pécsi Karének Egyesület elnökévé. Rendszeresen részt vett a máriagyüdi zarándoklatokon. 1935 őszén az országos katolikus nagygyűlés egyik szónokának kérték fel, ahol Kelemen Andorral vett részt. Az úton született ötlet eredményeképpen 1936-ban és 1938-ban megrendezték Liszt Ferenc esztergomi miséjét szabadtéren, amiben mint a szervezőbizottság tagja vett részt. A pécsi keresztény iparosok és kereskedők 1935 tavaszán felkérték az évek óta szünetelő Baross Szövetség fiókszervezetének
elnökségére, amiben 1941-ig töltött be vezető szerepet. Saját kérésére 1941. Július 25-én a miniszter a főváros III. Kerületébe helyezte át közjegyzőnek. Budapest ostromának végén súlyos tüdő-,mellhártya- és vesegyulladást szerzett, felépülése után pedig combnyaktörést szenvedett.
A közjegyzői igazoltatások után óbudai közjegyző maradt. Annak ellenére, hogy panaszt senki nem nyújtott be vele szemben, és a bíróság is elégedett volt a munkájával, dr. Ries István igazságügyi miniszter 1949 szeptemberében közjegyzői állásából elmozdította. Ettől az időponttól kezdve jogászi tevékenységet már nem folytatott. Nyugdíjat csak 1956 után kapott minisztériumi évei elismeréséül. 1972. május 11-én hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található.

Galéria

Kapcsolódó

Személyek

  1. BÁNFFAY (BAUMHOLTZER) SIMON közj. Pécs
  2. BARANYAI (BLUM) BÉLA kir. közj. Kőszegen, Pécsen
  3. BUBREG MIHÁLY kir. közjegyző Pécsen
  4. DR. APÁTHY ÁRPÁD közjegyző
  5. DR. BATTA PÉTER közjegyző Palánkán
  6. DR. CSÁKAY ALBERT
  7. Dr. Csaplár Vilmos (1884-1978)
  8. DR. CSEMPESZ DÉNES (1894–1977)
  9. DR. GÁSPÁR (GOLDBERGER) ÖDÖN
  10. DR. JELEN MIKLÓS, közj. Pécsen
  11. DR. KECK LÁSZLÓ kir. közjegyző Siklóson
  12. DR. KISS ELEMÉR kir. közjegyző Pécsváradon
  13. Dr. Kiss Emil kir. közjegyző Dárdán
  14. DR. KOLLÁR GYŐZŐ kir. közj. Szentlőrincen
  15. DR. KOVÁCSY ZOLTÁN
  16. DR. KOVÁTS KÁLMÁN, közj. B.füreden, és Pécsen
  17. DR. KRAUSZ GYŐZŐ kir. közjegyző Mohácson
  18. DR. KÜLLEY ZOLTÁN kir. közjegyző Siklóson
  19. DR. MÜLLHERR ALAJOS kir. közjegyző Pécsen
  20. Dr. Noszlopy Gáspár Perlakon Kir. közjegyző
  21. DR. ÓNODY GÁBOR kir. közj. Pécsváradon
  22. DR. POZSOGÁR REZSŐ
  23. DR. SZIRÁKY LÁSZLÓ kir. közj. Derecskén, Pécsen
  24. DR. SZLÁVI KORNÉL kir. közjegyző
  25. DR. TOLDI (SCHEDEL) BÉLA kir. közj. Pécsen
  26. DR. VARGHA PÁL közjegyző Siklóson
  27. egyházasberzsenyi DR. BERZSENYI GERŐ (1854–1920)
  28. egyházasberzsenyi DR. BERZSENYI LÁSZLÓ
  29. felsőpulyai Dr. Madarász István, közj. Pécsen
  30. ID. DR. BARNA LAJOS kir. közjegyző Sásdon
  31. Kereseszegi KERESE IMRE
  32. mezőtelegdi Dr. Róth Sándor kir. közjegyző Dárdán
  33. Sebestyén Mátyás közjegyző Perlakon
  34. sikabonyi DR. ANGYAL BÉLA kir. közj. Dunaföldváron
  35. SZABÓ JÓZSEF, közjegyző Mohácson
  36. SZILÁGYI FERENC kir. közjegyző Dárdán
  37. Ursziny Pál kir. közjegyző Dárdán
  38. vámosi SAÁRY VINCZE (1834–1894)
  39. Visy Lajos kir. közjegyző Dárdán
  40. Visy Lajos közjegyző Mohácson
  41. VITÉZ IFJ. DR. BARNA LAJOS közjegyző Sásdon