Hadfy Döme 1826-190

Hadfy Döme 1826-190


Hadfy Döme 1826. november 19-én született Melencén. Édesapja Hadzsity Miklós, édesanyja Gyika Katalin volt. Korán árvaságra jutott, ugvanis a terménykereskedő édesapa 1831-ben elhunyt.  A középiskola első öt évét 1837-től a Temesvári Piarista Gimnáziumban, utolsó éveit a Szegedi Piarista Gimnáziumban végezte. Jogi tanulmánvokat a Pesti Tudományegyetemen folytatott. 1846-ban Torontál vármegye joggyakornokának választották, majd 1847-ben a vármegye tiszteletbeli esküdtje lett. 1848-tól részt vett a szabadságharcban, Damjanich János honvédtábornok vezérlete alatt Habsburg—Estei Ferdmánd főherceg 3. számú huszárezredében harcolt. Szintén 1848-ben eredeti nevét Hadzsits Dimáról Hadfy Dömére magyarosította. 1849 áprilisában hadnagyi kinevezést kapott. A szabadságharc bukása után közlegénynek sorozták be a császári hadseregbe. 1850-ben 500 forint váltságdíj ellenében leszerelték a seregből. Leszerelése után, 1850-től Törökbecsén ügyvédként dolgozott. 1860-ban Rumára császári és királyi közjegyzőnek nevezték ki, azonban ezt az állást nem foglalta el. 1861-ben a Törökbecsei járás szolgabirójának nevezték ki. 1861. augusztus 1-jén feleségül vette hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Herminát, Hertelendy Károly császári kamarás lányát. Házasságukból három gyermek születetté 1867-ben Torontál vármegye főügyészének választották. Királyi közjegyzőnek az igazságügyi miniszter 1875-ben Nagybecskerekre nevezte ki. Szerb nyelvi jogosítvánnyal rendelkezett, és ezenkívül német, román és latin nyelven is beszélt. Közjegyzői irodájában dr. Krsztonosics Jenő, majd dr. Kiss Sándor dolgozott közjegyző-helyettesként. A tudományok iránti érdeklődését jelzi, hogy 1869-től a Magyar Természettudományi Társulat tagja volt. Közéleti szereplése a vármegyéhez, a honvédegyletekhez, valamint a nagybecskereki Torontál újsághoz kötődik. Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja volt. A vármegyei közgyűlésben kormánypárti politikát képviselt. Indítványaira a vármegyei közgyűlés több kérdésben, mint például az egyházpolitika terén, valamint a polgári házasság intézményének bevezetése érdekében is kormánypárti feliratot fogadott el. A Szabadelvű Párt nagybecskereki szervezetének vezetője volt, s e minőségében nagy szerepet játszott az országgyűlési képviselők, így Demkó Pál ügyvéd megválasztásában. Nagvbecskerek virilistái köze tartozott. Szónoklataival, lendületes beszédénél ismert közszereplőjévé vált a városban. A Deák Ferenc emlékezetére, százéves születési évfordulójának megünneplésére létrehívott előkészítő bizottságnak, valamint a gróf Tisza Kálmán miniszterelnököt köszöntő vármegyei küldöttségnek is tagja volt. Életének az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó eseménye volt. Adományával támogatta, hogy Kossuth Lajos kormányzó szobrot kapjon Budapesten. A Torontál Vármegyei és a Nagybecskereki Honvédegylet elnökeként sokszor mondott búcsúbeszédet a 48-as honvédek, a nagy idők tanúinak temetési szertartásán. A szabadságharc első emlékünnepére Nagybecskereken 1892-ben került sor. 1893-ban a szabadságharc helyi eseményeiről nagy hatású beszédet tartott. Visszaemlékezések 1848. március 15-ére című írása a Torontál napilap 1893. évfolyamában jelent meg. A  Nagybecskereken 1872. április 4-én először megjelent Torontál napilapnak a kezdetektől egyik szerkesztője volt. A Torontál a vármegyei kormánypárti politizálás szócsöve volt, ezért gyakran jelentek meg elmarasztaló cikkek a vármegyei ellenzéki politikusokról. A sajtóharc akkor vált különösen erőssé, amikor 1901-ben az ellenzéki politikát támogató) nagybecskereki Hírlap megjelent. Hadfy életére visszatekintő írásai a lap 1901. évfolyamában jelentek meg. Jellegzetes alakját Sz. Szigethy Vilmos örökítette meg a becskereki úri társadalom tagjai között: „A Demkó-szüret pláne valóságos társadalmi esemény. Nem hívtak oda senkit, csak kihirdették, hogv mikor tartják meg. Erre aztán tudta mindenki, akit illet, hogy onnan nem maradhat el. Tudják itt, ki szereti az édest, ki a pirkadtat, a burgundit. — Az édesanyám főzött utoljára ilyen jó töltött káposztát, mint amilyent ma kaptunk — mondta Hadfy Mita bácsi, úgyis, mint közjegyző és hagyományos választási elnök. Pedig anyám jó konyhát tartott.  Hadfy Döme Nagvbecskereken 1909. április 9-én hunyt el. Gyászjelentése szerint a 83 éves korában elhunyt közjegyzőt három gyermeke: Gyula, Mária és Sára siratta. A helyi görögkeleti temetőben temették el. Sírja ma már nem található meg.

Galéria

Kapcsolódó

Személyek

  1. Dr. Gergő Izor ♦ 1858-1932
  2. Dr. Pintér Miklós ♦ 1883-1959
  3. Antunovits József ♦ 1822-1891
  4. Bésán Mihály ♦ 1838-1908
  5. Bordás Tivadar ♦ 1834-1876
  6. Buócz Béla ♦ 1846-1914
  7. CSALA SÁNDOR ♦ 1853 -1932.
  8. Dr. Alföldy Gedeon ♦ 1843-1908
  9. DR. ANTAL GÁBOR ♦ 1888-1950
  10. Dr. Balla Emil ♦ 1854-1910
  11. Dr. Baranyi Antal ♦ 1878-1942
  12. Dr. Bottlik Dezső ♦ 1855
  13. Dr. Bottlik Dezső ♦ 1882
  14. DR. DERNER RICHARD ♦
  15. Dr. Fésűs György ♦ 1866-1954
  16. Dr. Fitz Pál ♦ 1856-1940
  17. Dr. Flatt Victor ♦ 1856-1920
  18. Dr. Földes Béla ♦ 1879-1944
  19. Dr. Gemi Jenő ♦1857-1887
  20. Dr. Hódi Mózes ♦ 1854-1938
  21. DR. JEDLICSKA BÉLA ♦ 1860-1936
  22. Dr. Jelich Mihály » 1881-1961
  23. Dr. Keller Lőrinc ♦ 1886
  24. Dr. KERN Lajos ♦ 1862-1914.
  25. Dr. Király Károly ♦ 1886
  26. Dr. Kiss Emil ♦ 1857-1929
  27. Dr. Kormos Béla ♦ 1838-1901
  28. Dr. Kozma György ♦ 1887-1957
  29. Dr. MAGYARY - KOSSA ZOLTÁN ♦ 1903
  30. DR. MAGYARY-KOSSA MIKLÓS ♦ 1863-1922
  31. Dr. Major József ♦ 1895
  32. Dr. Maniu Aurel ♦ 1834-1894
  33. Dr. Mattiassich Dezső ♦ 1865-1926
  34. DR. MAYER JENŐ ♦ 1890
  35. Dr. Milassin Jenő ♦ 1881-1945
  36. Dr. Nagy Péter ♦ 1860-1932
  37. Dr. Olosz István ♦ 1859-1910
  38. Dr. Petricu Kornél ♦ 1875
  39. DR. PLAUSICH ALADÁR ♦ 1873-1925
  40. DR. PUMMER SÁNDOR ♦ 1899-1944
  41. Dr. Róth Sándor ♦ 1878-1945
  42. Dr. Schick Károly ♦ 1884-1957
  43. Dr. Schmidt Konrád ♦ 1883-1971
  44. Dr. Sebestyén Mátyás ♦ 1895-1962
  45. Dr. SEEMAYER KÁROLY ♦ 1850-1918
  46. Dr. Sík Béla ♦ 1887
  47. Dr. Széll György ♦ 1888-1967
  48. Dr. Szép Dezső ♦ 1862-1892
  49. Dr. Sziklai Soma ♦ 1854-1936
  50. Dr. Szlezák Rezső ♦1882
  51. Dr. Tegzes Gyula ♦ 1869-1924
  52. Dr. Teleszky Béla ♦ 1877-1939
  53. Dr. Tihanyi (Willmann) Mátyás ♦ 1883
  54. Dr. Tószöghy (Tauszik) Andor ♦ 1869 körül
  55. Dr. Tóth József ♦ 1889-1952
  56. Dr. Tripolszky Aladár ♦ 1863-1937
  57. Dr. Ugray (Hoffmann) János ♦ 1883-1945
  58. DR. VÁRNAY ERNŐ ♦ 1878-1948
  59. Dr. Veréb Gyula ♦ 1877
  60. Dr. vitéz Bernáth Jenő ♦ 1898-1966
  61. Dr. VITÉZ NAGY IVÁN ♦ 1904
  62. DR. WAGNER KÁROLY ♦ 1906
  63. Dr. Zákó István ♦ 1861-1918
  64. DR. ZAVISITS MILORAD ♦ 1876
  65. DR. ZELENAY MIKLÓS ♦ 1890-1949
  66. Drescher Ede ♦ 1850-1900
  67. DULOVICS ERNŐ ♦ 1829-1885
  68. FIRIGYHÁZKY JÁNOS ♦ 1871
  69. GASZNER LAJOS ♦ 1837-1920
  70. Keresztes Gyula ♦ 1879
  71. Koczkár Zsigmond ♦ 1848-1934
  72. Kossa Endre ♦ 1852-1914
  73. Kuna Jenő ♦ 1845-1915
  74. Leovics Simon ♦ 1827-1900
  75. MATICS JÁNOS ♦ 1831-1889
  76. MEZEY ZSIGMOND ♦ I849-I9I5
  77. Mihálkovics Tivadar ♦ 1848-1927
  78. Niamessny Mihály ♦ 1834-1901
  79. PARCSETICH FÉLIX ♦ 1839-1889
  80. Pintér Miklós ♦ 1854-1888
  81. Rakics János ♦ 1825
  82. Salamon Dénes ♦ 1902
  83. Skublics Imre ♦ 1848-1934
  84. Susich Károly ♦ 1854-1923
  85. SZEBERÉNYI ISTVÁN ♦ 1846-1914
  86. Szilágyi Ferenc ♦ 1883
  87. SZLÁVI JÁNOS ♦ 1848-1927
  88. Verzár József ♦ 1834-1881
  89. VISSY KÁROLY ♦ 1848-1920
  90. Visy Lajos ♦ 1851-1923
  91. Ziegler Kálmán ♦ 1848-1907
  92. Zsarkó Antal ♦ 1837-1890